Zarándokok útján - Egyházi emlékek, szent helyek Gannán és környékén

 Vallási turizmus

 A fizikai és szellemi kikapcsolódás mellett egyre fontosabb a lelki béke megtalálása is. Ehhez szeretnénk hozzájárulni ezzel az oldallal.

Programjavaslat, három nap két éjszaka.

Második nap  a templomok felkeresése.

Pl.: Ganna - Attyapuszta és / vagy Pápán a Nagytemplom, a Bencés, a Ferences és a Kálvária templom megtekintése.

Magyarpolány kálváriáját érdemes gyalogtúra keretében felkeresni (kb. 17 km) vagy autóval Pápakovácsi-Noszlop-Bakonygyepes-Magyarpolány útvonalon (kb. 20 perc).

Harmadik nap rövid séta a döbröntei várba, hazautazás

Részletesen

Gannán és környékén számos olyan egyházi épület, szent hely található, amelyet a hívő embernek (felekezettől függetlenül) vagy a művészettörténet iránt érdeklődőnek érdemes felkeresnie. Ezekből ajánlunk néhányat. Összeállításunk természetesen a teljesség igénye nélkül készült, hiszen az összes idevágó hely egy egész honlapot igényelne (majd talán egyszer, ha jobban ráérek...).

Ganna

Ganna templomát, alatta az Esterházy család sírboltját 1813-1818 között gróf Esterházy Miklós építtette. Az épületet Charles de Moreau francia építész tervezte és Engel József bécsi építőmester építette klasszicista stílusban, a római Pantheon mintájára. A szobrok készítője a bécsi akadémia tanára Joseph Klieber, akinek többek között Ferenczi István is a tanítványai közé tartozott. A templomot építészeti megoldásai a magyar klasszicizmus páratlan érdekességű alkotásává teszik.

A templom látogatása előzetes bejelentkezés alapján történik. Nagy Ottónénál kell bejelentkezni munkaidőben a gannai Polgármesteri Hivatalban (a vendégház melletti épület) vagy a Fő u. 40.

Attyapuszta

Karmelhegyi Boldogasszony búcsújáróhelye



Attyát mint lakott helyet régi írások már 1486-ban említik. A törők pusztította el. A kármeliták 1945 és 1950 között remeteséget és lelki gyakorlatos házat építenek. A hívek számára az ideiglenes szalmatetős kápolnát a kezdő kis kolostorral és Attyakerttel együtt 1946. auguszts 11-én, a hívek és a papság nagy részvételével szentelte fel dr. Sárközi Pál bakonybéli apát.
A kármelhegyi Boldogasszony végleges szentélyét mint az attyapusztai plébánia templomát 1950. szeptembet 11-én szentelte fel Badlik Bertalan veszprémi püspök. Itt nyert elhelyezést a kegykép, a Hauer grafikus által 1715-ben festett Madonna. A Szűzanya bakonyszéli szentélyébe azóta nagy szeretettel zarándokolnak el a hívek.
Páter Marcell kármelita atya, kinek boldoggá avatása előkészület alatt áll, három alkalommal járt Attyapusztán. Elöszőr 1946. július 13-án, majd 1947-ben az egész májust itt töltötte. Vasárnaponként itt misézett és prédikált a Szűzanyáról a híveknek. Egyik beszédében prófétai szavakkal hirdette, hogy "de sokakat vonz majd ide a Szent Szűz". Itt mondta 1955. július 15-én esüstmiséjét, melyre tíznapos lelkigyakorlattal készült.
Jelenleg minden délután fél háromkor rózsafűzér-, három órakor pedig szentmise van. Az évi búcsú kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, a július 16-át követő vasárnapon van. Hosszú évek óta minden hónap 13-án engesztelő Mária-napot tartunk. Ez reggel 8 órakor kezdődik keresztúttal, majd engesztelő szentségimádás, szentírás-óra előzi meg a fél tizenkettőkor kezdődő szentmisét, amelyen ünnepélyesen megújítjuk felajánlásunkat a Szeplőtelen Szívnek.

Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 23-24.old.)

1.Köszöntünk, Jó Anyánk, Attyapuszta éke,
Zarándok népednek biztató reménye,
Hozzád fohászkodunk Kármel Lilioma,
Égi kegyelmeknek boldog kiosztója.
2.Szeretetünk, hálánk hoztuk ma elődbe!
Tied legyen minden szívünkben, lelkünkben,
Veled járjuk végig földi vándorlásunk,
Örömünk vagy nékünk és vigasztalásunk

3.Égi édesanyánk, Attyapuszta fénye!
Jóság és irgalom szent szíved erénye!
Szereteted lángja izzítsa szívünket,
Szent Fiadhoz mennybe vezess el bennünket!

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 24.old.)

Elérése:  Gépkocsival Pápakavácsi irányából portalanított úton  érhető el.

 

Pápa

Bencés templom:

1737-1742 között épült egy 100 évvel korábban emelt pálos templom helyén, 1805-ben lett a bencéseké. Urnadíszes oromzatból emelkedik ki homlokzati tornya, bejárata felett Acsády Ádám veszprémi püspök az építtető címere látható. Ellipszis alaprajzú, egyhajós belső terét kupola fedi, szentélye négyzetes. Különlegesen szép a templom barokk és rokokó stílusú berendezése, szobrokkal díszített főoltár és a mellékoltárok, a szószék, a szentély stallumai és a hajóban álló padok. A mennyezetfreskókat Herz Dávid festette 1868-ban.

A templom a Fő utcán található.


 
Nagytemplom:

Azon a helyen épült, ahol a középkori plébánia templom állt. 1774-1786 között emelték Eszterházy Károly megbízásából, tervezője és a munkálatok vezetője Fellner Jakab, illetve halála után Grossmann József volt. A klasszicista késő barokk, copf stílusú templom főhomlokzata kéttornyos, a tornyok felső emeletei áttörtek. Korinthoszi fél pillérek tartják a főpárkányt és a háromszögű oromzatot. Benne az Esterházy-címer látható, amely mögött alacsony attikafal, rajta angyalok között Szent István vértanú szobra áll. A belső tér egyhajós, csehsüveg boltozatok fedik, amelyeken Szent István vértanú életéből vett jeleneteket festett meg A. Maulbertsch 1782-1783-ban. A főoltárkép is Szent István vértanút ábrázolja, kétoldalt Szent István és Szent László királyok fehér márvány szobrai állnak. A Szűz Mária-kápolnában, a sekrestyében és az oratóriumban szintén Maulbertsch-freskók láthatók.
 A templom a Fő téren található.

A ferences templom:

 A XVIII. század első felében készült el, többször tűzkár után Esterházy Károly püspök építette újjá és bővíttette 1764-ben. 1822-ben ismét átalakították. Az egyszerű külsejű templom oromzatos homlokzatát Szűz Mária, Szent Ferenc és Szent Katalin szobra díszíti. Tornya a szentély északi oldala mellett emelkedik. Az egyhajós templom belső terét fiókos dongaboltozat fedi, rajta Závory Zoltán festőművész freskói láthatók. Szép a rokokó szószék. A sekrestyében barokk szekrény, valamint a városról 1683-ban készült festmény található. A templomhoz kapcsolódik a volt ferences rendház, amely 1678-1680 között épült.
 Címe: Pápa, a Barát és a Kígyó utca sarkán.

 

A kálvária:

Eredete valószínűleg a XVII. Század végére nyúlik vissza. Mai formáját az 1740-ben kezdődő kiépítéssel nyerte, ezt a munkát a pálosok kezdtek el Esterházy Ferenc adományából. 1746-ban készültek el a stációk a szobrokkal és a remetelak, 1767-ben pedig maga a kálvária építmény. Az utóbbi melletti temetőkápolna a XVIII. század végén épült. A kálváriához vezető út mellett öt stációkápolna áll, bennük színezett faszobrokkal.

 

 

 


 Címe: Pápa, Kálvária utca

 

 

 

Pápa honlapja térképpel.

Pápa, Református Öregtemplom

Pápa, evangélikus templom


Magyarpolány

Római katolikus templom: 1761-1773 között épült, barokk stílusban. A zirci Hoffpauer János emelte Haschke heinrichaui apát megbízásából. 1861-ben egy tűzvész után megújították. A homlokzati tornyos templom kívül egyszerű. Belső terében érdekesek a boltozat freskói, a XVIII. századi festmények Szent László, Szent István és Szent Cecília életének jeleneteit ábrázolják. Értékes munka a gazdagon faragott szószék és a két gyóntatószék.

Kálvária:

A plébániatemplom mellett emelkedő dombon van, 1770 körül állíthatták. Egyenes lépcső vezet a dombtetőn levő neogótikus kápolnához, a lépcső pihenőinél öt, sátortetős stációépület látható, benne faszobrokkal. A domb tetején álló fakereszt 1930-ból való, a lépcső alján lévő Pietá 1901-ből, a Szentháromság szobor 1890-ból származik.

Gannáról, Döbröntéről az erdőn keresztül gyalog is elérhető.

Megközelítés a településen belül:

 
a község Kossuth Lajos utcája vezet a templomhoz, e felett található a kálvária.

Bővebb információ: www.polanyinfo.hu

 Szállásfoglalás                                       Szabad időpontok