Ganna, Gádoros vendégház

Ganna  Pápától alig 12 km-re fekvő község, amely a 83-as főútvonalból leágazó alsóbbrendű úton közelíthető meg.

Az eredetileg Nagygannának és Kisgannának nevezett falvakat 1171-ben a bakonybéli apátságnak adományozták. A későbbi oklevelek csak Gannát említik, Kisganna a XV. században már pusztaként szerepel. Nagyganna 1488-ban még adófizető falu, 1552-ben azonban már nem lakják, pusztaként kerül az Esterházyak birtokába. Gannát a család 1750 körül vend vagy horvát telepesekkel népesíti be, de az adatokból kiderül, hogy délbajor lakosság is volt e területen. A szláv eredetű lakosság elnémetesedett, csak a családnevek alapján lehet az eredetre következtetni.

 Ganna un. "zsákfalu", átmenő forgalma nincs, a csendet csak ritkán veri fel egy-egy autó zaja.  

 

 

 

 

 

 

A ma már csak kb. 250 lakosú települést, napjainkban a csendet, a nyugalmat, a gyönyörű tájat és a népi építészet emlékeit szeretők keresik fel.

 

 

 

 

 Ganna nevezetessége,  az Esterházy-család mauzóleuma.

             Az új nagygannai templom építését 1808-ban határozta el Esterházy Miklós, ekkor készülhetett Charles Moreau (1758-1841) terve. A gróf kegyúri kötelességének tett eleget azzal, hogy templomot építtetett gannaiaknak, de felmerül a kérdés, hogy miért éppen Gannát szánta családja végső nyughelyének. A csendes kis falu nyugalma éppúgy szóba jöhet, mint az, hogy az Esterházyak ősei, a Salamon urak az Árpád-korban már birtokolták a Bittva patak völgyét.

 A tényleges munkálatok 1812 után kezdődtek. 

Az épület magja egy magasra emelt centrális hajótér, alatta félig földbe süllyesztve helyezkedik el a kör alaprajzú kripta. A hajó előtt négyszögletes előcsarnok található, a bejáratot alacsonyabb, két oszloppal tartott portikusz emeli ki. Ezt a felmagasított szintet két kétkarú lépcsőn lehet megközelíteni. A portikusz oszlopai fölött akantuszmotívumos timpanon van. Az akantuszmotívumok a templom egyedüli külső díszei. A portikusz timpanonja fölött magasodik az előcsarnoké, minden díszítés nélkül.

A főtömeghez két négytengelyes szárnyépülettel egy-egy zömök, háromszintes torony csatlakozik. A tornyok lapos sisakja biztosítja, hogy ne nyomják el az alacsonyan felrakott kupola hatását. Az egész homlokzat kiegyensúlyozottságot sugall, a zártság élményét adja.

A hajóban azonnal megragadja a nézőt a centrális terek sugárzó harmóniája. A lapos kupola illuzionisztikus mennyezetfestést kapott, ezzel hangsúlyozták az erős antikizáló hatást. A római Pantheon kupolájáról több évszázada másolt kazettás-rozettás motívum tartalmilag is kapcsolódik az épület funkciójához (panteon: elhunyt nagyságok emlékére emelt épület).

A bejárattól jobbra indulva megtekintjük a szobrokat és domborműveket. Az életnagyságú szobrok közül az első Keresztelő Szt. Jánost ábrázolja antikizáló pásztorruhában. A második fülkében Szent Anna és Szűz Mária kettős szoborcsoportja, vele szemben, a hajó bal oldali középső fülkéjében a gyermekét tartó Madonna alakja jelenik meg. Az oltár melletti jobb oldalfalon Szent Péter, vele szemben pedig Szent Pál méltóságteljes, római szónokokra emlékeztető alakja látható. Az utolsó fülkében Szent József figurája áll. A szoborfülkék felett a Passió jeleneteit ábrázoló domborművek helyezkednek el. A szobrok rendkívül gondosan kidolgozott részleteik ellenére kissé merevnek, túlzottan ünnepélyesnek hatnak. A domborművek lényegesen dinamikusabbak.

A szobrok és domborművek készítője, Klieber, a bécsi Akadémia tanára volt, tanítványai is részt vettek a munkában. Ő vállalta a csákvári kastély díszítését is.

A templomhajó főtengelyében szabadon áll a vörösmárvány lépcsővel megemelt oltár. A tabernákulumot aranyozott feszület díszíti, fölötte Krisztus töviskoszorúját tartó ülő Madonna szobra van, Esterházy- és Lobkowitz-címerrel, Esterházy Móricné Lobkowitz Polyxena ajándéka 1856-ból. A szobor alkotója ismeretlen olasz művész.

A kör alaprajzú központi kripta az itáliai keresztelőkápolnákat idézi. Nyolc karcsú oszloppal tartott kupolás középrésze van, és csehboltozatos kerengőjéről közelíthetők meg a szarkofágokat és koporsókat tartalmazó oldalfülkék. A középső rész szintje kissé mélyebb, centrumában kör alaprajzú márványoltáron kettős korpusz helyezkedik el. Egy kereszten azért függ két Krisztus-alak, hogy egyszerre két pap mondhasson szentmisét, az egyikük fehér miseruhában az élőkért, másikuk feketében a holtakért. A kiváltságos oltár (privilégiumát IX. Pius pápától kapta) latin feliratának magyar fordítása: „Krisztus a világ megváltója, aki saját vérével a megbilincselt lelkeket megszabadította és meg is tisztította.” A központi kriptából egy oldalszárny nyílik.

A kripta az elmúlt másfél évszázad alatt kicsinek bizonyult, ezért Esterházy Móric volt miniszterelnök a mauzóleumot 1936-ban egy szinttel lejjebb egy nyolcszögű épületrésszel bővíttette Apos Brúnóval, a család házi építészével. A mélyen fekvő új kripta szigetelése nem sikerült, a gróf elégedetlen volt, elbocsátotta az építészt. Később a vizesedés miatt az alsó szinten elhelyezett koporsókat fel kellett hozni, s az eredeti kriptatérben elhelyezni

Az új temetkezési hely bejárata egy művészi értékű griffes bronzkapu. Fölötte az első világháborús hősi halott, Esterházy Alajos (a miniszterelnök testvére) nevével jelzett szarkofág látható, de a fiatal gróf koporsója a többi családtagé mellett van. A szecessziós bejárat fölött latin felirat olvasható: Amori et dolori. (A szeretetnek és a fájdalomnak.) Latin feliratot visel még a kripta szellőztető rendszerének külszíni része is: Cum tumulum cernis, cur non mortalia spernis? (Ha a sírt látod, miért nem veted meg a halandó dolgokat?)

A mauzóleum mint építészeti alkotás magyarországi hatása leginkább az egri székesegyház altemplomán érezhető, amely Hild Józsefnek, Charles Moreau tanítványának műve.

 

A kriptában az Esterházy család számos jelentős tagja fekszik. A koporsókat és szarkofágokat családonként helyezték el. A XIX. század első felének kőszarkofágjait a század második felétől díszes, romantikus és eklektikus, gyakran oroszlánkörmökkel, baglyokkal, sőt delfinekkel  tartott érckoporsók váltják fel.

 

Gannától 10 perc sétára található a Bakony másik gyöngyszeme, az alig 200 lakost számláló Döbrönte. A falu fölött magasodik festői látványt nyújtva Szarvaskő vára. Mivel a két falu már majdnem összeépült (a vár a vendégháztól csak kb. 20 percnyi sétára van), ezért Döbröntéről is ide kívánkozik egy rövid ismertetés.

 

A kis község a Bakony északnyugati szélén, a Bitva-patak mentén, ennek keleti magaslatára települt. A Pápától 13 kilométerre fekvő falu csak közúton érhető el: a Bakonyjákó-Tapolcafő közötti útleágazástól Gannán keresztül vezet az út faluba. A szép természeti környezetben, középkori romvár alatt kiépült település az egyik legismertebb bakonyi üdülőhely. Neve szláv eredetû, valószínûleg XI. századi település. A falu eredeti helye velószínűleg a mai Ódöbröntével azonos A helységet elõször 1330-ban említi írásos adat Devrente néven.

A falu felett magasodó gerincen épült a romjaiban is impozáns Szarvaskő vára. Építtetője Himfy Benedek bán Nagy Lajos király kedvenc hadvezére. Az építés idejét 1373-1374 évekre jegyzi a krónika. 1640-ben még laktak benne, a XVI. század második felében indult pusztulásnak, a falu is elnéptelenedett.

Az 1760-as években a Somogyi család német és magyar telepesekkel népesítette be a mai község területét.

A váron kívül a falu másik nevezetessége a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt  klasszicista plébániatemplom amit 1815-ben építtetett a Somogyi család. Tervezője Charles Moreau volt, építésze pedig a bécsi Kornhausel József.

 


Mindkét falu a környéken híres tisztaságáról és rendezettségéről. Nálunk nem talál eldobott szemetet! 


 

Szarvaskő vára

 

nyáron

és

télen.

 Hol van Ganna?
 

Szállásfoglalás                                                       Szabad időpontok