Az Esterházy-mauzóleum

Az új nagygannai templom építését 1808-ban határozta el Esterházy Miklós, ekkor készülhetett Charles Moreau (1758-1841) terve. A gróf kegyúri kötelességének tett eleget azzal, hogy templomot építtetett gannaiaknak, de felmerül a kérdés, hogy miért éppen Gannát szánta családja végső nyughelyének. A csendes kis falu nyugalma éppúgy szóba jöhet, mint az, hogy az Esterházyak ősei, a Salamon urak az Árpád-korban már birtokolták a Bittva patak völgyét.

 A tényleges munkálatok 1812 után kezdődtek. A munkát Esterházy Miklós először Joseph Czehmaister tatai építőmesterre bízta. A vidéki céhbeli mester, aki még a barokk formavilágán nevelkedett, a munkák megindulása után többször kifogásolta Moreau terveit, elsősorban statikai kérdésekben. Úgy tűnik, nem értette a francia klasszicista építész nagystílű, újszerű megoldásait. Így visszavonták tőle a megrendelést, és 1813-ban már Engel József Ferenc (1776-1827) bécsi építőmester folytatta a munkát, amely az igényes kivitelezés miatt jelentős összeget emésztett fel: 1824-ig 307 253 Ft-ot, ami a korabeli építkezések között kiemelkedő beruházás (1811-ben egy köböl búza 23,40 ezüstforintot ért). A templomot 1818 nyarán szentelték fel.

Az épület magja egy magasra emelt centrális hajótér, alatta félig földbe süllyesztve helyezkedik el a kör alaprajzú kripta. A hajó előtt négyszögletes előcsarnok található, a bejáratot alacsonyabb, két oszloppal tartott portikusz emeli ki. Ezt a felmagasított szintet két kétkarú lépcsőn lehet megközelíteni. A portikusz oszlopai fölött akantuszmotívumos timpanon van. Az akantuszmotívumok a templom egyedüli külső díszei. A portikusz timpanonja fölött magasodik az előcsarnoké, minden díszítés nélkül.

A főtömeghez két négytengelyes szárnyépülettel egy-egy zömök, háromszintes torony csatlakozik. A tornyok lapos sisakja biztosítja, hogy ne nyomják el az alacsonyan felrakott kupola hatását. Az egész homlokzat kiegyensúlyozottságot sugall, a zártság élményét adja. A hátsó homlokzat a kismartoni kastély Moreau által átépített homlokzatát idézi.

A hajóban azonnal megragadja a nézőt a centrális terek sugárzó harmóniája. A lapos kupola illuzionisztikus mennyezetfestést kapott, ezzel hangsúlyozták az erős antikizáló hatást. A római Pantheon kupolájáról több évszázada másolt kazettás-rozettás motívum tartalmilag is kapcsolódik az épület funkciójához (panteon: elhunyt nagyságok emlékére emelt épület).

A bejárattól jobbra indulva megtekintjük a szobrokat és domborműveket. Az életnagyságú szobrok közül az első Keresztelő Szt. Jánost ábrázolja antikizáló pásztorruhában. A második fülkében Szent Anna és Szűz Mária kettős szoborcsoportja, vele szemben, a hajó bal oldali középső fülkéjében a gyermekét tartó Madonna alakja jelenik meg. Az oltár melletti jobb oldalfalon Szent Péter, vele szemben pedig Szent Pál méltóságteljes, római szónokokra emlékeztető alakja látható. Az utolsó fülkében Szent József figurája áll. A szoborfülkék felett a Passió jeleneteit ábrázoló domborművek helyezkednek el. A szobrok rendkívül gondosan kidolgozott részleteik ellenére kissé merevnek, túlzottan ünnepélyesnek hatnak. A domborművek lényegesen dinamikusabbak.

A szobrok és domborművek készítője, Klieber, a bécsi Akadémia tanára volt, tanítványai is részt vettek a munkában. Ő vállalta a csákvári kastély díszítését is.

A templomhajó főtengelyében szabadon áll a vörösmárvány lépcsővel megemelt oltár. A tabernákulumot aranyozott feszület díszíti, fölötte Krisztus töviskoszorúját tartó ülő Madonna szobra van, Esterházy- és Lobkowitz-címerrel, Esterházy Móricné Lobkowitz Polyxena ajándéka 1856-ból. A szobor alkotója ismeretlen olasz művész.

A kör alaprajzú központi kripta az itáliai keresztelőkápolnákat idézi. Nyolc karcsú oszloppal tartott kupolás középrésze van, és csehboltozatos kerengőjéről közelíthetők meg a szarkofágokat és koporsókat tartalmazó oldalfülkék. A középső rész szintje kissé mélyebb, centrumában kör alaprajzú márványoltáron kettős korpusz helyezkedik el. Egy kereszten azért függ két Krisztus-alak, hogy egyszerre két pap mondhasson szentmisét, az egyikük fehér miseruhában az élőkért, másikuk feketében a holtakért. A kiváltságos oltár (privilégiumát IX. Pius pápától kapta) latin feliratának magyar fordítása: „Krisztus a világ megváltója, aki saját vérével a megbilincselt lelkeket megszabadította és meg is tisztította.” A központi kriptából egy oldalszárny nyílik.

A kripta az elmúlt másfél évszázad alatt kicsinek bizonyult, ezért Esterházy Móric volt miniszterelnök a mauzóleumot 1936-ban egy szinttel lejjebb egy nyolcszögű épületrésszel bővíttette Apos Brúnóval, a család házi építészével. A mélyen fekvő új kripta szigetelése nem sikerült, a gróf elégedetlen volt, elbocsátotta az építészt. Később a vizesedés miatt az alsó szinten elhelyezett koporsókat fel kellett hozni, s az eredeti kriptatérben elhelyezni

Az új temetkezési hely bejárata egy művészi értékű griffes bronzkapu. Fölötte az első világháborús hősi halott, Esterházy Alajos (a miniszterelnök testvére) nevével jelzett szarkofág látható, de a fiatal gróf koporsója a többi családtagé mellett van. A szecessziós bejárat fölött latin felirat olvasható: Amori et dolori. (A szeretetnek és a fájdalomnak.) Latin feliratot visel még a kripta szellőztető rendszerének külszíni része is: Cum tumulum cernis, cur non mortalia spernis? (Ha a sírt látod, miért nem veted meg a halandó dolgokat?)

A mauzóleum mint építészeti alkotás magyarországi hatása leginkább az egri székesegyház altemplomán érezhető, amely Hild Józsefnek, Charles Moreau tanítványának műve.

 

A kriptában az Esterházy család számos jelentős tagja fekszik. A koporsókat és szarkofágokat családonként helyezték el. A XIX. század első felének kőszarkofágjait a század második felétől díszes, romantikus és eklektikus, gyakran oroszlánkörmökkel, baglyokkal, sőt delfinekkel  tartott érckoporsók váltják fel.

 

A gannai Esterházy-mauzóleum legnevezetesebb halottai

 

Esterházy Ferenc (1715-1785): Mária Terézia magyar kancellárja, ő hajtatta végre Magyarországon az urbáriumot. Az ő nevéhez fűződik az első magyar állami árvaház és az első állami börtön létrehozása. Horvát bán volt.

Chanclos Mária Josepha grófnő (1741-1810): XVI. Lajos leányának, Mária Terézia Saroltának nevelőnője.

Roisin Franciska őrgrófnő (1778-1845): Esterházy Miklós felesége, XVI. Lajos leányának barátnője.

Esterházy Pál (1805-1877): 1848-as honvédezredes, a herkályi és nyárasdi csaták hőse, komáromi védő, majd parlamenter. A várfeladás után emigrált, Londonban a szabadságharc magyar menekültjeinek segítője, a honvédegylet elnöke. Iskolaalapító.

Esterházy Miksa (1837-1883): a MAC alapítója.

Esterházy Mór (1807-1890): római nagykövet, 1861-ben Ferenc József tárca nélküli minisztere.

Esterházy Miklós Móric (1855-1925): az ún. néppárt (a katolikus egyház érdekeit képviselő párt) alapítója.

Első világháborús hősi halottak:

Esterházy Pál (1883-1915)

Esterházy Alajos (1883-1916)

Charles Moreau: Az Esterházy-mauzóleum belső tere, Ganna, 1813-1818